Magyar információ

ATEE Konferencia, Budapest, 2010. augusztus 26–30

Előzetes program
Augusztus 26.
09.00 - 18.00
Regisztráció
09.00 - 12.00
Elő-konferencia műhelymunkák (angolul). A két műhelymunka párhuzamosan zajlik.
1. A kutatási eredményekre támaszkodás kultúrájának megteremtése a tanárképzésben.
Marylin Cochran-Smith professzor és Larry Ludlow professzor, Lynch School of Education, Boston College, US.
Az előadók önéletrajza, főbb publikációik, és egy-egy cikkük elérhető a konferencia honlapján át, a ’Themes’ menüpont alatt, a 'Special Issue of Teacher Education' pont alatt.

2. Apropó, klímaváltozás! A tanári fejlődés vonatkozó elemei.
Mika János, klímakutató, a műhelymunka szervezője, Sallai-Buránszki Márta, a Magyar Meteorológiai Szolgálat alelnöke, Ütő-Visi Judit, egyetemi docens, Eszterházy Károly Főiskola, Eger, Magyarország
13.00 - 16.00
Elő-konferencia műhelymunkák (angolul). A két műhelymunka párhuzamosan zajlik.
3. Identitások a működésben: a tanárképzők alidentitásai és ezek következményei szakmai fejlődésükre. Anja Swennen, VU University Amsterdam
Az előadó önéletrajza, főbb publikációi, és egy cikke elérhető a konferencia honlapján át, a 'Themes' menüpont alatt, a 'Special Issue of Teacher Education' pont alatt.

4. Komplex virtuális tanulási környezet az általános iskolában.
Kis-Tóth Lajos és Komló Csaba, Eszterházy Károly Főiskola, Eger
16.00 - 17.00
Az Adminisztratív Tanács ülése
17.00 - 18.00
Az Akadémiai és a Szervező Bizottság ülése;
a Kutatási és Fejlesztési Központok (RDC) ülése
18.30 - 21.30
Nyitó ünnepség
Elnök: Prof. Giovanni Polliani, ATEE Elnök
Fogadás
Augusztus 27.
09.00 - 19.00
Regisztráció
09.00 - 10.00
A konferencia új résztvevőinek találkozója
10.00 - 11.00
Bevezető plenáris ülés
Előadó: Prof. Andrej Podolszkij: Amikor az elmélet gyakorlativá válik: különböző orosz poszt-vigotszkijánus fejlődési megközelítések alkalmazási lehetőségei a tanári feladatokra
11.00 - 11.30
Kávészünet
11.30 - 12.30
Plenáris ülés:
Előadó: Prof. Pléh Csaba: A tudás és a kompetencia kettőssége a tanulók elméjében és a tanárok gyakorlatában
12.30 - 14.00
Ebéd
14.00 - 15.30
Párhuzamos szekciók 1
15.30 - 16.00
Kávészünet
16.00 - 17.30
RDC találkozók 1
17.30 - 19.30
EJTE tanács ülés
19.30 - 21.00
WFATE találkozó
21.00
Szabad este
Augusztus 28.
09.00 - 10.30
Párhuzamos szekciók 2
10.30 - 11.00
Kávészünet
11.00 - 12.30
Plenáris szekció:
Előadó: Prof. Marilyn Cochran-Smith: Az egész életen át tartó tanári fejlődés: a gyakorló pedagógus kutatómunkájának döntő szerepe
12.30 - 14.00
Ebéd
14.00 - 15.30
RDC találkozó 2
15.30 - 16.00
Kávészünet
16.00 - 17.30
RDC találkozó 3
17.30 - 19.00
Poszter szekció/Kerekasztalok
20.30
Fogadás
Augusztus 29.
09.00 - 10.30
Párhuzamos szekciók 3
10.30 - 11.00
Kávészünet
11.00 - 12.00
Plenáris szekció:
Előadó: Prof. Marco Snoek: Tanárok élethosszig tartó tanulása: vakfoltok és elhanyagolt területek
12.00 - 13.30
ATEE Közgyűlés
13.30 - 14.30
Ebéd
14.30 - 16.30
RDC találkozó 4
16.30 - 19.30
Városnéző túra autóbusszal
21.00
Társasági vacsora az Udvarház Étteremben
Augusztus 30.
9.00-10.30
Párhuzamos szekciók 4
10.30-11.00
Kávészünet
11.00 - 12.00
Záró szekció
12.00 - 13.00
Végső következtetések és a 2011-es ATEE Konferencia bemutatása
14.00 - 15.30
Akadémiai Bizottság/RDC elnökök ülése

Témák

Az élethosszig tartó szakmai fejlődés lehetőségei a tanári pályán: kihívások, támogatás, felelősségvállalás

Az oktatáspolitikai intézkedések az elmúlt húsz évben az oktatás minőségének javítására koncentráltak, amit elsősorban a tanári munka minőségének jobbításával próbáltak elérni. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy ez utóbbi célt a pedagógusok élethosszig tartó tanulása szolgálja a leghatékonyabban: szükséges tehát a tanárképzés, a tanári pályaszocializáció és a tanártovábbképzés egységes folyamattá alakítása, összehangolása, mert csak így lehet megteremteni az ideális környezetet a pedagógusok állandó szakmai fejlődéséhez.

Az élethosszig tartó szakmai fejlődés, tanulás elkerülhetetlen, ha tekintetbe vesszük azokat az óriási kihívásokat, amelyekkel ma az iskolák és a tanárok szembesülnek: az oktatási rendszerek decentralizációjával növekszik az iskolák autonómiája, a tanároknak egyre nagyobb a felelőssége az osztályteremben folyó tanulási folyamat eredményességének növelésében. Sőt a tanároktól azt is elvárják, hogy hozzájáruljanak a tantervi reformokhoz, a pedagógiai innovációkhoz, s feladatuknak tekintsék azt is, hogy tanári teljesítményük folyamatos követésével, értékelésével felismerjék saját szakmai fejlődésük követelményeit. Mindezek olyan nagy kihívások, amelyekkel korábban a tanári professziónak  nem kellett számolnia.

A kihívásokkal való szembesülés megfelelő támogatás nélkül nem hoz eredményt. A tanároktól, az iskoláktól nem várható el, hogy megbirkózzanak az új követelményekkel, ha nincs egy olyan támogató rendszer, amely tudással, módszerekkel segíti a pedagógusokat, hogy eredményesen reflektáljanak saját gyakorlatukra, hogy rákérdezzenek rutinjaikra, hogy felismerjék szakmai fejlődésük igényeit és megkérdőjelezzék, ha szükséges, saját tanítási filozófiájukat.

A siker záloga egy olyan támogató rendszer lehet, amely  a pedagógust állítja középpontba, amely növeli a tanár autonómiáját és szakmaiságát, mivel csakis a folyamatos fejlődés iránt elkötelezett, önálló szakemberek képesek válaszolni a kihívásokra és az elvárásokra, amelyeket a társadalom támaszt az iskolákkal szemben. 

A kihívásokra válaszolás felelőssége így megoszlik a tanárok és az őket segítők, a tanárképzésben és a tanártovábbképzésben tanítók, mentorok, tanácsadók, stb. között. A felelősség-megosztáshoz társul, hogy mindkét félnek elszámoltathatónak kell lennie közös partneri erőfeszítéseik eredményeit illetően. Ez megköveteli, hogy az oktatáspolitika  megfelelő rendszert építsen föl és működtessen a tanári munka értékelésére,  annak érdekében, hogy minden érintett lássa szakmai továbblépésének irányát. Majd erre az értékelési rendszerre lehet alapozni egy olyan pedagógus életpályamodellt, amely a pályán történő előrelépést az élethosszig tartó fejlődés szakaszaihoz köti. Az életpályamodellnek természetesen tartalmaznia kell egy olyan ösztönző rendszert is, amely motiválja a pedagógusokat az élethosszig tartó tanulásra.

A fentiek alapján a konferencia témájával összhangban az érintett fő kutatási területek/kérdések – többek között – az alábbiak lesznek:

  • A tanárok élethosszig tartó fejlődésének milyen lehetőségei léteznek? Milyen tényezők akadályozzák, illetve milyen tényezők mozdítják elő a tanárok élethosszig tartó fejlődését?
  • Milyen jellegű programok/projektek segíthetik a tanárokat abban, hogy felelősséget vállaljanak saját szakmai fejlődésükért?
  • Milyen főbb kihívásokkal találkoznak ma az EU területén dolgozó tanárok? Milyen főbb kihívásokkal kellene szembenézniük? Milyen tanári kompetenciákat kellene fejleszteni, hogy segítsük a tanárok alkalmazkodását ezekhez az új helyzetekhez?
  • Milyen programok, tanulási folyamatok, módszerek, eszközök tehetik a pedagógusképzést gyümölcsöző tanulási tapasztalattá a hallgatók számára?
  • Mivel járulhat hozzá a tanárképzés a tanári szakmába történő bevezetéshez, a pályaszocializációhoz, majd a folyamatos szakmai képzéshez, a tanárok szakmai kompetenciáinak fejlesztéséhez?
  • Milyen tényezők segítik elő, hogy e három fenti folyamat hatékony legyen?
  • Melyek a tanárok szakmai változásának, fejlődésének főbb szakaszai?
  • Hogyan lehet a szakmai sztenderdeket és a tanári munka sztenderdekre alapozott értékelését a pedagógus életpályamodell egyes szakaszaihoz illeszteni?
  • Milyen tényezők vezetnek a tanárok kiégéséhez, és hogyan lehet ezt elkerülni?
  • Mi a mentor szerepe? Milyen kritériumokat kellene alkalmazni a mentori szerepet vállaló tanárok kiválasztásánál? Milyen képzésre van szüksége a mentoroknak?
  • Hogyan befolyásolja a mentorált adott pályaszakasza a mentor szerepét?
  • Mi az iskola mint tanuló közösség szerepe a tanárok szakmai fejlődésében?
  • Hogyan befolyásolja a tanárok fejlődését az iskolák működése, az iskolai élet valósága? Hogyan hat mindez arra, hogy a tanárok felelősséget vállaljanak szakmai fejlődésükért?
  • Milyen  szerepet játszik a tanárképzés és az iskolák kapcsolata a pedagógus szakmai fejlődésében?
  • Milyen szerepe van, lehet, kellene, hogy legyen az IKT-nak tanárok szakmai fejlődésében? Hogyan lehetne felhasználni az IKT-t, hogy a tanárok fejlődését mozdítsa elő?
  • Milyen típusú, tematikájú kutatások szolgálják, szolgálhatnák legjobban a tanárok szakmai fejlődését?

A konferencia lehetőséget ad olyan kutatások bemutatására is, amelyek az ATEE-n belül aktívan működő Kutatási és Fejlesztési Központok (RDCs) témáihoz kapcsolódnak, és helyet biztosít a programban e Központok szervezési találkozóinak is. További információt erről az ATEE honlapján talál.